Mire és mennyit fizet a kötelező biztosítás? - KGFB tudnivalók

Mire is jó, miért is kell kötelező biztosítást kötni? A kötelező biztosítás szolgáltatása először is  kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára. Azaz csak akkor fizet a kötelező biztosító, ha a károkozó valóban felelőssé tehető a kár okozásáért. Ha a felelősséget megállapítják, akkor a kötelező biztosítás alapján kielégítik azokat a megalapozott kártérítési igényeket, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott kár, vagy károk miatt támasztanak.

Korlátlan összeget fizet a kötelező biztosító a károsultaknak? Nem. Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a kötelező biztosító dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén pedig káreseményenként 1600 millió Ft összeghatárig köteles helytállni. Ezek az összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit, valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat. Fontos megemlíteni, hogy az azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüggésben lévő, időben összefüggő több káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.

Milyen esetekben nem fizet a kötelező biztosító? A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely

• a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;
• a károkozó gépjárműben keletkezett;
• a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;
• sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;
• a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;
• a gépjármű - forgalomban való részvétele nélkül - munkagépként való használata során keletkezett;
• álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett;
• üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;
• gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;
• környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;
• a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetőleg állagromlásból adódott;
• háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következményeként keletkezett.

Ha kérdése van tegye fel nekünk a kapcsolat oldalunkon keresztül! A választ hamarosan közzétesszük!

 Több KGFB tudnivaló>>>

Biztosítás.ma Független Biztosítási Alkusz Kft.